május 30, 2008

Budapest, álmatlan éjszaka után

Téma: Megtaláltam az irataid
Feladás dátuma: május 30., 11:04


Hello ma hajnalban megtaláltam az irataidat és a kulccsomódat, elvigyem a címedre vagy eljössz érte a Rxxxxx Utca 2-ben lakom kb 10-15 percre -tőled ahogy néztem. De mivel most dolgozom csak úgy 3 körül leszek otthon vagy egyenesen mehetek oda hozzád.

Hívj fel ha úgy jó és a telefonod megvan még vagy írj ide.

Tel.: 30/xxxxxxx

Üdv.: Zsxxxx

Szerencséd volt.


Szerencsém volt.
Miután végigpattogtam azon a maradék hajnalt, hogy mikor hova kéne menni (rendőrség újra, zárcsere, környék végigkutatása), el is mentem mindenhova és elintéztem mindent amit akartam. Zár kicserélve, közös képviselő informálva =riasztva, biztonságérzet úgy-ahogy helyreállítva. Erre jön az iwiw-üzi.
A csávó kap egy pezsgőt:))
Én meg talán mégis hazatalálok ezen a hétvégén.

Budapest, éjjel egyedül hazafelé

Nem fikció

Sértett 00.30 perc körül szállt le a Lehel téren a 950-es buszról, és elindult hazafelé. Félúton lépteket hallott, melyek egyre közeledtek. Egy idő után megállapította, hogy ketten vannak, mivel beszélgettek egymással, de nem értette, hogy mit. Az utca üres volt, az idő derűs, +18 fok, mesterséges fényvilágítással. A léptek gyorsultak, sértett szintén szaporázta lépteit abban a reményben, hogy hamar hazaér és nem igazolódik be gyanúja, miszerint bűnelkövetési célból követik. Azonban röviddel azelőtt, hogy hazaért volna, az elkövetők (két 17 év körüli fiatalember) utolérték. 00.45 perc lehetett ekkor. Egyikük megragadta a sértettet jobb karjánál fogva, másikuk a bal oldalán lévő válltáskát próbálta elragadni. Mivel a sértett a táskát hóna alatt erősen magához préselte, ez nem sikerült. Két további sikertelen próbálkozás után az, amelyikük eddig jobb oldalát fogta, hajánál fogva lerántotta a sértettet a földre, úgy hogy az térdre esett. Innentől az egyik fiú maga felé húzta a sértettet, a másik pedig ki próbálta tépni a táskát a kezéből, ami pár másodperc múlva sikerült is. Ezután azonnal elengedték a sértettet és futva elmenekültek, bekanyarodva az első mellékutcába.
Mindeközben az elkövetők rövid tőmondatokat kiáltottak egymásnak illetve az "add ide, add már ide bazmeg" típusú mondatokat a sértettnek. Szóbeli vagy egyéb fenyegetés illetve komolyabb bántalmazás nem történt.
Sértett megjegyzi, hogy erőteljes kiabálására semmilyen reakció nem történt, a dühös-kétségbeesett "hülye faszfej gecik, hozzátok vissza a táskámat bazmeg" mondat még sikert is aratott az elkövetők körében.
A bűntény következtében a táska és az abban lévő értékek, úgymint készpénz, mp3- lejátszó, lakáskulcs, iratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, bankkártyák, vezetői engedély, TAJ-kártya, adókártya, bérletek, olvasójegyek, diákigazolvány), határidőnapló stb. képezi a keletkezett kárt.

Idáig tartott a helyszínelés meg a feljelentés meg a jegyzőkönyvbe vétel. A gyatra-homályos személyleírásom nem feltétlenül segíti a rendőrség munkáját, a kis rohadékok legyenek boldogok a személyenként kábé 3500 "megkeresett" forintjukkal, én viszont járkálhatok hivatalból hivatalba. Anyagi kár elhanyagolható, alternatív költségek az egekben, várható egészségügyi/pszichés következmény max egy gutaütés a méregtől. Bankkártyák letiltva, zárcsere és gázspray beszerzése holnap. Vagyis ma.

május 28, 2008

Budapest, még mindig

Zéhára való elmélyült (muhaha) tanulás. A pontos idő 19.56, teló csörög. Szia Marica, hol vagy? Miért? Mert rád vár mindenki.
Hoppá.
Az idegenvezetés este nyolctól.
Én tizenháromker, ők kilker.
Ocsúdás+ fejvesztett körbekörberohangálás 1 perc, felöltözés 2 perc, ház elé nyargalás 1 perc, taxifogás 30 mp, út ideje 12 perc. Meglátni a célállomást: felbecsülhetetlen.

Odaálltam az összeverődöttek elé, rájuk néztem, és abban a pillanatban mindent elfelejtettem. Hogy meghúztak, hogy egész nap duzzogtam, hogy semmi se sikerült. Tabula rasa. És meséltem. És hallgattak. És ennyi.
Ennyi kell nekem, gyerekek.
^^

május 15, 2008

Budapest (még egy ideig)

A tények:

1. Adva vagyon egy ösztöndíjas nyári egyetemi kurzus Bayreuthba. Megítélve, nekem. Szeptemberre. Ennek a megpályázására ment rá két hónap az életemből előző félévben, nem akart simán menni a dolog, szóval megszenvedtem érte. Éjjen.

2. Továbbá adva vagyon egy programszervezős-tolmácsolós-kísérgetős, összesen többhónapos munkalehetőség, nekem. Marha érdekes, testhezállónak tűnik, lelkesítő kilátások. A program megvalósul: szeptember folyamán. Éjjen.

3. Dilemma. Németország, érdekes kurzus, sok külföldi arc, buli, satöbbi, meg sokat feccöltem bele, most mondjam le??? Illetve: érdekes meló, lehetőség, kárrier, jó esetben kapcsolatok, ilyesmi. Most ezt hagyjam elúszni???

4. E-mail a német ösztöndíjbizottságnak tegnap, probléma vázolása, bátortalan kérés másik kurzusra való átjelentkezés ügyében. Várható reakció: a) nem válaszolnak, b) válaszolnak, de későn, c) akkor is kiröhögnek és elküldenek az anyámba.

5. Elhatározás: ha 3 napig nem jön válasz, lemondom a melót, dolgoztam idén eleget, legalább majd pihenek, ki tudja mikor jutok ki Németo-ba legközelebb, stb. Beletörődés.

6. E-mail a német ösztöndíjbizottságtól ma: "Az Ön átjelentkeztetése az augusztusi kurzusra sikeresen megtörtént."

Bazmeg.
Bazmeg! :D