a perfekcionizmus átka

Hátigen. Mikor rájössz, hogy amit eddig nagy műgonddal összeraktál, jobb, ha átkerül a függelékbe... az fincsi. (De az átkerülés jogos.)
Most írtam át a vázlatot, holnap kezdem előlről. "Április 10-re kész leszek", aha.

De már pár órája kerülgetett az érzés, hogy vmi nagyon nem frankó ezzel a dogával. Gyanúsan gyorsan haladtam. Aztán persze hogy beütött a krach.
De nem baj, kezdünk már úgy állni egymáshoz ezzel a készülő valamivel, mint a művész az élete művéhez. Meg kell küzdeni a kis gec... izé, elvetemültjével, héja-nász az avaron. Háromszor átgyúrni, szétszedni, máshogy összerakni, mert úgy jobb.

Szar most a visszalépés, de a lelkiismeretem legalább tiszta. Fel merem majd vállalni, hogy én követtem el :)

fruszt

Kellett hogy írjak 16 oldalt ahhoz, hogy rájöjjek, hogy az időintervallum, amit a szakdogám átfog, kellően nagy ahhoz, hogy minden évről írjak kábé egy bekezdést. (Akik nem ismernék ki magukat: az nem lenne ötös.) Szóval ahhoz, hogy kellően tudományos legyek, szépen sutba vághatok mindebből 10 oldalt, hogy mélyebben és részletesebben kifejthessem a tulajdonképpent.

Akurvaéletbe mán.

nagy az arc

Hoppá, egyetcsettint, kettőtpislog, három oldal három óra alatt sittysutty. Most vagyok tizenkettőnél. Súúúlyos.

Még ugyan át lesz írva tizenötször és még nincs lehivatkozva sem, de attól még istenkirály vagyok, nem vitás. ^^

a nemzetközi helyzet fokozódik

Ilyet se csináltam még, magamat fordítom németről magyarra. Halál vicces. Éljenek a két nyelven megírott diplomák!
És most rohadtul nagyra vagyok az első 3 megírt oldalammal. (Ami igazándiból hat, fordítással együtt. :P)
Alszom.

insomnia

Márpedig én addig le nem fekszem, amíg nem lesz meg a bevezető.

életérzés

I'm taking a moment just imaginin' that I'm dancin' with you
I'm your pole and all you're wearing is your shoes
You got soul, you know what to do to turn me on until I write a song about you
And you have your own engaging style
And you've got the knack to vivify
And you make my slacks a little tight,
you may unfasten them if you like
That's if you crash and spend the night

But you don't fold, you don't fade
You've got everything you need, especially me
Sister you've got it all
You make the call to make my day
In your message say my name
Your talk is all the talk, sister you've got it all

Curl your upper lip up and let me look around
Ride your tongue along your bottom lip and bite down
And bend your back and ask those hips if I can touch
Because they're the perfect jumping off
point of getting closer to your

Butterfly
Well you float on by
Oh kiss me with your eyelashes tonight
Or Eskimo your nose real close to mine
And let's mood the lights and finally make it right
But you don't fold, you don't fade,
you've got everything you need Especially me
Sister you've got it all

You make the call to make my day
In you message say my name
Your talk is all the talk sister you've got it all
You've got it all, you've got it all, you've got it all

Doll I need to see you pull your knee socks up
Let me feel you upside down, slide in
slide out, slide over here
Climb in my mouth now child

Butterfly, well you landed on my mind
Dammit you landed on my ear and then you crawled inside
Now I see you perfectly behind closed eyes
I wanna fly with you and I don't wanna lie to you
Cause I, cause I can't recall a better days
I'm coming to shine on the occasion

You're an open minded lady
You've got it all
And I never forget a face
Except for maybe my own
I have my days
Let's face the fact here, it's you that's got it all

You know that fortune favors the brave
Well let me get paid while I make you breakfast
The rest is up to you, you make the call

You make the call to make my day
In your message say my name
Your talk is all the talk, sister you've got it all

Cause I can't recall a better day
I'm coming to shine on the occasion
You're a sophisticated lady, oh you've got it all

Butterfly, baby, well you've got it all

Rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr. miau. :)

késő és korán

Reggelbe hajlik mán az éccaka, akartam én aludni, de nem jutottam hozzá. Kávé és petőfirádió a barátaim, velük osztozom éjjeli elmélkedéseim magányán. Elmélkedéseim ezúttal szervezetszociológiai vonatkozásúak voltak, 3 és fél óra múlva zh-zom belőle. Ma folyamatos hajtás lesz reggel 8-tól este 6-ig. Wish me luck.

Nagyon idilli módon bírnak csivitelni a kizsmadarak amúgy meg.

"a minden a semmi - a semmi a minden"

Filozofikusak vagyunk máma. Figyeldoda:

Szerelmes vagyok a szerelembe.
(Hatásszünet.)
Nincsen, akiben manifesztálódna, ideák és ideálok álmosan nyirkos földjén tanyázik éppen. (Semmi köze hozzá, de pont ilyennek képzelem a ködös Albiont.) Bár most, hogy tavasz meg nap(ika) meg éledő természet, őt is elkapta a vihánc. Ha jó az idő, a tavaszi napsütésben a földből feltörő fűillatú párával együtt kavarog körülöttem. Szétterjeng, kígyózik, nyújtódzkodik, ízlelgeti a Rakpart csalóka fuvallatát, lopva lesi az útszéli fák nekirugaszkodó ébredését. Álmélkodva hallgatja az élet gyülemlésének bizsergését a gallyak végiben. Kuncogva, visszafojtott izgalommal várja a bokrok rügyrobbanását. Része akarna lenni ennek a hersegő megújhodásnak, én meg vele együtt hunyorítok hetykén a világba. Máramikor. Mert beborul ám hamar, gyúlik a villany, nyílik a könyv, nyúlik a melegítőalsó, pörsen a pattanás, szárad a szem, fittyed a száj: a végzőféléves valóság. De a háttérben továbbra is.

Szóval meglehetősen jól megvagyunk, a szerelem meg én.

the urge to move on

Nem rossz volt ez a nap, hanem dühítő. Semmi konkrét, csak hiszti van, meg nyűg, írnám már a szakdogát, de még nincs hozzá minden elolvasva. (Nekem el kell olvasnom mindent hozzá, mielőtt egy szót is leírok, na ja, ha Berzsenyit korai parnasszistának is tekinthetjük, akkor engem késeinek. (Kései softcore-parnasszistának, mert a 9 év érlelés azér még nekem is hard lenne. Sajna már nem férne bele a határidőbe.)) Szóval idegesítően csúszik-tolódik a prodzsekt, én meg a frusztrációra agresszióval reagálok. Meg gyomorgörccsel.

Mondjuk gyanús volt már itt ez a néhány hét kiegyensúlyozott nirvána. Nem is egészséges nyugodtan alkotni, köll az a pudingszerű i-cant-wait-remegés hozzá, ami megadja neki azt a bizonyos puncsos alapízt.

Ej, a megkergülésig fogom magam hajszolni, mondvacsinált okokból, jó öreg szokásom szerint. Alig várom. :) Mindig is ment az önszórakoztatás. Állok elébe, addig se unatkozik senki se közülünk, se én, se a környezetem.

Már alig emlékszem az arcára, mégis bele vagyok zúgva, mint az ágyú.
Jahj a huncut szeme, jahj a mosolya.
Egy órája vettem nála kenyeret. (Ahogy a kezembe adta...!) Soha többé nem fogom látni.
Az élet pár másodpercbe sűrített tragikuma. (Meg az arcmemóriámé, vagyishát annak hiányáé.)

Micsináljak, tavasz van, csicseregnek a kismadarak, sütikél a napika, jattolnak a németek az operában, lágy szellő fújdogál (odakint), méhecskék csak azért nem zümikélnek, mert megdöglicsélnének még a hajnali zimankóban, neked is ezért kell reggelente még a kabát, kisfiam.

Szóval úgy tűnik, bárhogy nézzen is ki az ember -ma épp csúnya voltam-, csak kifogja mindig a rettentő szimpatikus arcokat a napi rutinban összemotyorodó tömegből. Pár másodperc elég, hogy vigyorogva menjem a következő pár száz métert. (Költőibben: egy szemvillanás is.)

szeles jegyzet

Nagyon butuli véleménynyilvánításokat reagálok a forrásaim szélére...! Fölényes beszólásokat, mert kezd összegyúródni a fejemben a materiál, szóval mintha rálátnék. Jó, pár dalszövegidézet néha közémegy, ha éppen előasszociálódik egy-egy kifejezés hatására.
No igen, a gépszíj meg az ihlet meg a kirajzolódó struktúra. (Jövőbeni átrajzolódásokról már szó se essék.) Nincs menekvés, beletemetkezés és ezzel járó realitás-érzékelés leépülése (köznapi nevén lebutulás) lesz. Van.

Időnkénti megpihegésként oázisszerű szimultán blogbeli tudósítások várhatóak.
Csapjatok le, zárjatok be!

lemaradtam

Valaki magyarázza már el nekem, hogy lett március közepe a január elejéből...?

nyí

Jelentem, egy liter bor után messzemenően jól vagyok. msn.en már produkálom az első elütéseket, :) Pedig ma még durcás is voltam kicsit. Ez mostanra elmúlt, meglepő módon... (A bor amúgy nem volt betervezve, csak úgy elkezdtem kortyolgatni a diplomairodalmam mellé a jazz-hez.) Khm. Miért égetem az olvasólámpát már 2 órája fölöslegesen?...
Na jó, holnaptól jóleszek. Főleg, mert addigra elfogy a borom. :D

Most meg harmadszor bóklászopm át ezt a bejegyzést elütéshibák után kutatva... Gyász. Gáz.

:D

türelmi zóna

A mai estével egy hét alatt a negyedik buli holt hamvába. Hm. Ez biztos jelent valamit. (Igaz, a holnapi relatíve stabilnak tűnik... :))

Csakhát tavaszodik, és Hawaii-mintás napozósapkát viselő énem vidáman vonna maga után bármilyen hepajba. Mintha sose venné tudomásul, hogy elmúlt már a self-szétcsapós kétségbeesett-elvetemült korszak. (Továbbá nem, nem maradok le semmi újról.) Háddea hormonok, a felébredés, az alapból-jól-felpörgött hangulat. Ugyanakkor utolsó félévünk, ugye, sajnálatos módon pont erre az időre esik. Ígyhát felelősségteljes részem szemügeves szigorral ránt vissza alkotni, miközben rosszallóan korpát kotor elő zsírosan feltűzött loboncából.

Mondjuk, jobban felpiszkálva a lepirultat lelkem lábosában, tavaly is ez volt. Csak tavaly pánikba estem a befuccsolt buliktól és görcsösen, azonnal kerestem helyette pótlékot. Másik bulit, másokkal, máskor. Lett is. De valami miatt ritkán sikerültek jól. Idén lusta vagyok ehhez. Meghát minek. Maj' adódik az. :)

Mikor letértem az útról, pontosan tudtam,
hogy ahova lépek, ott nem nő virág.
Néztem jobbra, balra, és a lidércfény kicsalta
szememből a lámpavilág-romantikát.

Tök sötét lett minden.
Szakadt ingem gallérját felhajtom,
megrázom magam, megyek tovább
senki sincsen
viharon túl, szélcsenden innen

Aztán nekiláttam újra, pokoli zsákmánnyal a zsebemben
átgondoltam, hogy lesz a folytatás
A koboldok dögkútja és a szentlélek koszorúja között
van itt egy szimpatikus nyúlcsapás.

Így hát elindulok rajta,
nem nézek se jobbra se balra,
csak hazafelé, egyenesen,
kaland a karma,
Kicsi kincsem
viharon túl, szélcsenden innen.

Na szóval szeretlek én Élet,
mert te olyan jó vagy hozzám.
Ha néha el is vettél,
később mindent bepótoltál,
Lenn a sliccem
viharon túl, szélcsenden innen.

/quimby/

hát ilyen nincs

Baaassszus, anyám megnyerte az Unicumot. (Két hét, mi...)
Én mondom, vigyázni kell ezzel a nővel.

Legalább a Kobitól sikerült megnyernem a Fűszeresvilmost 2 hónapja, azóta se adta oda... bár nem is örülök neki, hogy megnyertem.

közös halmaz

Ha nem pont egy német alapítvány kultúrmenedzseri projektjére pályázok, akkor Németország külső kultúrpolitikai jelentését olvasom a szakdogához. Ebben az áll, hogy a kultúraközvetítéshez szükséges fontos partnerkapcsolatok terén külön jelentőséget tulajdonítanak egy német alapítvány kultúrmenedzseri projektjének.

Szeretem az összecsengéseket.

pont ide való

- - maricc fejhangon nyüffögve ütöget csuklót - -

win-win situation

Fogadtam anyummal. Ha nyerek, kapok egy üveg fűszeres Vilmost. Ha ő nyer, kap tőlem egy üveg Unicumot.

Tegnaptól fogva két hét.

born to be wildné

El is felejtettem, hogy valaha a velem kapcsolatban felmerülő bármilyen fajta képzet automatikusan anyum képét idézte fel mindenkiben (lásd még: feltételes reflex, stimulus-response, Pavlov kutyája stb.)
Pedig csak ott tanít, ahol én tanultam, semmi több.

Néhányan, úgy tűnik, megrekedtek asszociációs képességük ezen szintjén (lásd még: mélyföld, Hollandia).

Mondjuk tanultuk, könnyebb érthetővé tenni a valóságot, ha különféle címkék* segítségével kategorizáljuk azt (lásd még: skatulya).

Ugyanakkor egy esetleges későbbi találkozás az előzőleg felcímkézettel nem kis kognitív disszonanciát képes kiváltani. Hogy ezek után hova tesztek, az hadd ne az én dolgom legyen. (Lásd még: újrapozicionálás.)

____________________
* (lánya, gátlásos, ovális szemüveg stb)

Kedves emberek,

én úgy szeretlek titeket!! :)

Köszönöm, hogy ennyien... meghatódtam, na. :')
Szóval boldog ez a huszonegyedik, köszönöm, boldog.

két szék között

Kétszer kettő néha öt, kétszer egy néha kettő, néha egy, esetünkben inkább: kettő per kettő egyenlő nulla.
Mert én azt mondom.
Szép volt, jó volt, köszönöm: ennyi.

Hihetetlen, mennyire nem áll nekem ez a femme fatale (avagy magyarintva, mindenféle recycling-törvénynek fittyet hányva: fémfatál) szerep, de megvilágosodtam. Hinnye, nemleszezígyjó sehogyse, mondta a belső hang.
És én alávetem magam a saját akaratomnak ^^

"Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: jóll áll-e ez nekem?"