jóllakott napközis

Itthon vagyok!!!
Mármint a pesti lakásban, két napja. Úgy igazán, hogy élek is a lakásban, nemcsak netezek és alszom. Nagyon durva. Ilyenkor, mikor többet vagyok itthon az alvásidőnél, mindig picit újrafelfedezem a lakást, és rájövök, mennyire otthonos itt. És az a meglepetés ért, hogy pihenek. Miközben mondjuk tanulok vagy takarítok vagy főzök. Végre :)

Bájdövéj, olyant alkottam én ma a konyhában, hogy megveregettem a saját vállamat, kár hogy nem látta senki :) Mármint az alkotást. Az volt, hogy kiolvasztottam fokhagymakrémlevest, meg volt kis spagettitészta a hűtőben, erre kellett volna valami szósz. Mi van itthon? Hagyma, megbontott fogyjonmárel-tejföl, konzerv kukorica, fűszerek. És akkor homlokon csókolt Jamie Oliver és Laci bácsi egyszerre, mert csináltam hagymás-tejfölös rántást, fölengedtem kevés levessel, belenyomtam a kukoricát és bazsalikom-oregánó kombót, és TADAMM. Fokhagymás-tejfölös-kukoricás szósz. Mindmegettem. Nyögök is nagyokat, úgy a gyönyörtől, mint a teltségérzéstől.

Aztán mégiscsak csináltam adventi koszorút. Pedig pánikban voltam, hogy nem fér bele a drága időmbe, mint ahogy annyi minden nem - a legfontosabbakat kivéve, hál' Istennek. De pár napja eldöntöttem, hogy olyan nincs, hogy nem, elvégre valahogy nyugis adventet és karácsonyt szeretnék csinálni magamnak, olyant, amilyent mióta Pesten vagyok, nem sikerült. És milyen egy advent koszorú nélkül? Foghíjas, tehát kognitív disszonanciával terhelt, tehát bűntudattal mérgezett, tehát nem nyugis.
Meglepő módon egy óra alatt összeraktam és szép is lett. Közben fortyogott a tészta főzővize és melegedett a spagettiszósz, a teafű meg eregette bíborvörös aromáját a vizébe. Tiszta idill, jó is az ilyen, ezután a pár hülye hét után tudom értékelni az ilyesmit. Fenntartanám szívesen. Tudnék neki örülni, ha.

Aztán most jön három rástresszelős-megfelelésikényszeres-maricás hét, mivelhogy vizsgák és munka együtt(, mert hülye vagyok, azért). És még az ajándékok, ugye, ajh. Valahogyan olyan hakuna matátásan kéne csinálni, hogy advent is legyen, meg sikerélmény is.
Mindettől függeltenül az intenzív élet jó, ha nem is érzi úgy az ember feltétlenül. Tipikusan az a korszak, amely folyamatosan megszépül, ahogy továbbhaladtadból újra és újra visszanézel rá. Mikor benne vagy, nincs is időd körülnézni, hogy hogy is élsz, aztán ha elmúlt, meglátod, miben voltál benne és rájössz, hogy jó volt az úgy. Egy a trükkje: tudni kell, mikor kell megállni, hogy ne billenjen át. Tanulgatom.

No meg ilyenkor érzi át az ember úgy igazán a kő-kavics-homok-dilemmát: miből mennyit, hogyan. Igyekszem jól...

szakállas, de jó

Egy filozófiaprofesszor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy tele van-e az üveg.

- Igen - volt a válasz.

Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.

A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. "És most" - mondta a prof - "vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid - ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna."

"A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetőek a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel! Szakíts időt orvosi ellenőrzésre! Vidd el a párodat táncolni! Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj - azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat! A többi csak homok."

Mindenki egyetértően bólogatott, amikor egy hallgató jelentkezett, hogy szeretne hozzászólni a témához. Előrement, fogta a befőttesüveget, és beleöntött egy üveg sört.Természetesen a sör kitöltötte a homokszemcsék közötti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett.

Tanulság: Nem számít, mennyire van tele az életed, egy sör mindig belefér!

az Istennek van humora

Az addig oké volt, hogy január végén-február elején kimegyek Dublinba egy hetet vakációzni. Az is, hogy Johi ezt a félévet Dublinban tölti. De hogy mindennek megfelelően én őt még az utolsó hetén ott kapom az íreknél, az csak most állt össze :D

Aaaa Istenem, hogy én milyen jófej emberekkel vagyok körülvéve itt az eltén! Lehet velük tanulni, beszélgetni és berúgni is! Le vagyok nyűgözve.

status report

Vannak új ablakaim a lakásban és bennem is. A külvilág szebb. Könnyebb léptekkel járok. A barátok jók. A szerelem jó. A szerettek jók. A sztrapacska finom. A forraltbor melegít és jólesik. A zene szép. Az ősz fasza, ha süt a nap.

Még mindig tart :)

(szeméből is látszik, hogy csak)

Így érzek most éppen teljesen-tökre.
Csatatér a lakás, a felfordult szobám elmozdított ágyán pöntyögök (egy szobával készültek el, holnap akarják a többit), és mitadisten, elöntött a písz.
Gondoltam, gyorsan leírom, mielőtt elillan^^ hogy ilyen is van. azért.

mint a házi feladat

Most ablakcsere lesz, szétverjük és összerakjuk a házat 4 nap alatt, hátha mire kész lesz, én is felépülöm magam. Épületes élmények segítenek benne, puszi, kedves emberek és őszi falevelek.
Amúgy ha nem tekintgetnék folyvást befele, semmi bajom nem lenne, perszehogy. Csak tök érdekel, mi van bent. Néha egészen jó dolgokra bukkanok. :)