május 29, 2010
május 25, 2010
kicsi a világ
Megyek oda tegnap operában a csoportomhoz, illedelmesen bemutatkozom, elindulunk, erre ketten megkérdezik: Nem te voltál 2 napja a vízibuszon?
Szegények, most aztán megint ugyanazt kapták a pénzükért...
Szegények, most aztán megint ugyanazt kapták a pénzükért...
május 19, 2010
Hát persze. Nem cukorsokkot kaptam az édességstop utáni első étkezésemtől, csak emésztési panaszokat. Kétrét görnyedés, kétórás fetrengés a görcsöktől. (Szigorúan munka után, pedig még előtte ettem. Hiába, az elfojtás. (Bár az is lehet, hogy a délelőtti munkahelyi mulasztásom sztressze jött ki utólag - de akkor is az elfojtás.))
És még annyira nem is esett jól. (Bár a meglepetést nagyon szerettem!:))
És még annyira nem is esett jól. (Bár a meglepetést nagyon szerettem!:))
május 15, 2010
pantha rei
Nem is tudtam, hogy az életfilozófiám Hérakleitosz-gondolat. Azt hittem már, én találtam ki.
K.O.
Fölkelek, hallgatok zenét. Ugyanazt az együttest. Újra meg újra. Bőgök az intrón, satöbbi. Húha, el kéne menni valamikor koncertre.
Csörög a telefon: nincs kedved elmenni szept 30-án Milánóba koncertre?
(Aki nem értené: ennek az együttesnek a koncertjére.)
...
This is a typical OMG-situation.
Csörög a telefon: nincs kedved elmenni szept 30-án Milánóba koncertre?
(Aki nem értené: ennek az együttesnek a koncertjére.)
...
This is a typical OMG-situation.
május 11, 2010
panaszpatak
Fejfájással ébredtem és nem múlt el. Rossz volt az óra az egyetemen. Azóta elolvastam egy tankönyvet és egy szakfolyóiratot. Ettem ebédet, de nem ízlett. Elfogyott a pénzem. Kevesebb fizut kapok, mint amire számítottam. Spórolásból kétoldalasan fénymásoltam volna, de bekapta a papírt, a fénymásolófiú meg törölte a beállításokat és megnyomta a gombot. Eredmény: kétszer annyi papír és 40 ft-tal több, mint amennyit ki tudtam fizetni.
Szar ez a nap, emberek.
Szar ez a nap, emberek.
május 06, 2010
még mindig berlin
Egyébként meg mekkora egy picsa vagyok. Mit csinálok a kulturálódás után? Shoppingolok. Hol? Plázában. Mit? Ruhát. Méghozzá tipikusan csak Németországban fellelhető h&m és Orsay üzletekben.
(De legalább lett ruhám, amilyenből már itthon nem volt a méretemben.)
(De legalább lett ruhám, amilyenből már itthon nem volt a méretemben.)
verliebt in berlin
Megjöttem. Olyan helyen jártam,
- amely mostani formáját jó 20 éve nyerte el. Korábban az Európai Nagy Fal vágott át rajta vakon, mostanra kiheverte a szétosztottságot, legalábbis ránézésre.
- ahol nem tévedsz el, akárhogy is szeretnél, mert a közlekedési hálózat nem enged. Ráállsz a táblákra, követed és eléred, ott is vagy, vagy ha nem, útbaigazítanak két szóval.
- ahol ha átszökdösöl az úton 5 méterre a zebrától a kocsik között, hátratolatnak, hogy jobban elférj.
- ahol máshogy néznek ki a gyalogos közlekedési lámpa figurái. Kalapjuk van, bakker.
- ahol nem tudnak főzni. De felvágottban és krumpliban azért jók.
- amelynek keleti része jobban néz ki a nyugatinál. Ezt hívják túlkompenzálásnak.
- ahol a magyar beszédünkre csak felfigyelt egy komáromi bácsi.
- amelyben rengeteg a panelház, az üvegpalota, és a szocreál, de a szép részek azok tényleg azok. Parkok tarkítják a betonvidéket, templomoktól és múzeumoktól hemzseg a központ.
- amelynek van pár múzeuma is. Láttam az Istár-kaput és beleszerettem az iszlám képzőművészetbe.
- ahol az időjárás nem szeretett. Eső és nyolc, azaz nyolc fok. Ennek ellenére is szép a hely.
- ahol szintén vannak emeletes buszok, méghozzá békávésok. Városnézés gyorsan, olcsón.
- amelynek háborúban megrongált épületeit nem szeretik eredetiben helyreállítani. Inkább a rom + modern hozzátoldás/berendezés a menő. Enyhe szemöldökráncolás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)