Huhuhú!
Hát csak megtörtént, el mertem menni swinges hepajra petrezselymet árulni (meg néha-néha ugrabugrálni azzal, aki megszán) jó kezdő módjára. Édes Istenem, csak rávettem magam, pedig úgy kellett odapofozni magamat, de megérte. Talán ciki, hogy ez a semmiség nálam bevállalásszámba megy, de ez már csak az én kis privát gyávaságom. És ma legyőztem, úgyhogy örülünk.

epiphany

Hát nekem ma volt egy olyan beszélgetésem, hogy lelöktem a láncot. Olyan visszajelzést kaptam magammal kapcsolatban, hogy sok minden összeállt. Egybecseng sok eddigi tapasztalással, másokat pedig megmagyaráz és új megvilágításba helyez. Semmi különös amúgy, csak az utóbbi hetek ziláltságában az ember már olyasvalamiket is hajlamos megkérdőjelezni magával kapcsolatban (=kételkedni magában), ami pedig a helyén van. Na, csak ez lett nekem gyakorlatilag pofába mondva. Te márpedig ilyen vagy, és jó, hogy ilyen vagy, még akkor is, ha ebből adódóan egyes dolgok nem mennek könnyen. (De azokat meg bizonyos határokon belül lehet alakítgatni - habár nem muszáj.) Köszönöm, elraktam, hasznosítom.

Megyek a havi (mostanában inkább kéthavi) rendes akupunktúrámra a nyolcvanéves háziorvos bácsihoz. Lemegy a tűszurkálás, majd közli, hogy tökjó, hogy milyen szépen rakódik már az izom a hátamra - és más is...
Ilyen diszkréten még senki se jegyezte meg nekem, hogy híztam :)

A blues az ősz zenéje. Ehhez a hangulathoz ez az évszak kell. (Legalább erre jó, ha másra nem.)

you can't always get what you want

Úristen, de dühös-nyűgös-durcás vagyok!!!!!!
Kajabálva akarnék toporzékolni legszívesebben.
Elkényeztetett kismarica rosszul viseli, hogy nem lehet az övé a csodajáték a kirakatban.
De mi az, hogy nem?!

Kispál - Kicsit szomorkás

És valami miatt úgy éreztem, hogy most kell megnéznem a Blues Brotherst.

éled

Végre, végre, végre, végre, végre!!! :)
Hölgyeim és uraim, fel vagyok én dobva.
A meló nem lett kevesebb, cserébe szokom és teher alatt növök, a lakásból lassacskán otthon lesz, én magam pedig mintha nyerném vissza az egyensúlyomat szépen. Még mindig ezermillió dolgom van, amiknek nem jutok a végére, de most már nem érdekel. Túl vagyok a nehezén, innentől hawaiidizsinapfény.
Jó, most épp swingről jövök, ez is közrejátszik - dehát édes Istenem, hogy elszublimálódott belőlem minden hiszti, kettőt pislogtam és mindent feledve fülig repedt szájjal ugráltam, mint valami fékevesztett elmekóros. Ezer éve nem volt ilyen jó. Még amit szept. 21-én írtam, az se volt ennyire ihaj.

Úgyhogy hangulatilag most így:

Ella Fitzgerald & Duke Ellington (live at the Cote D'Azur) - It Don't Mean A Thing (If It Ain't Got That Swing)

:)

Nagyvárosirománc-érzésem van. Nagyon.

kilégzés

Nem hiszem el, hogy leírom, de: kész a lakás. Apróbb dolgok persze még hiányoznak, no de a kicsire nem adunk (a nagy meg nem számít).
YAAAAAAAAAAAAAY!!!!!
A hétvégék úgyis arra valók általánosságban, hogy a hét közben felgyűlt/hetek óta gyűlő, halomba hányt káoszt tetszetős kozmosz-stáplikba rendezhessük. Meg bulizásra (höhö), de a rendezkedhetnék most erősebb. Pakolászok hát ezerrel :)
Nyűűűűűűűűűűű :):):)