június 24, 2009

felsőfokú végzettség

Mondjuk voltak előjelek. Például hogy útban a vesztőhely felé a Vigadó térnél kinézett a nap a felhők mögül. Vagy hogy mikor lementem a vásárcsarnoki Match-ba kedvenc-inspiráló-feketeribizlis-jegesteát venni, az utolsó üveg várt ott rám.
Mindenesetre Diplomás Ember lettem, jelen pillanatban úgy érzem, minden belefektetett energiám megtérült a mai nappal. Csúúúcs.

Egy dühítő incidens volt azért eredményhirdetés után. Öreg vizsgáztató tanárbácsi megkérdezte, hogy "És hogyan tovább? Maradnak itt?" Provokatív csapdakérdés, de nem fogok mismásolni.
m: Én nem... Bejelöltem, de nem első helyre.
t: HOGYHOGY?...
m: Mert kipróbálnám az ELTE tolmács szakot.
t: Ja hát igen, a könnyebbik út...
m: (?!) Miért lenne az?... Dolgoztam már tolmácsként, és nagyon megragadott, szeretném elvégezni. Idegenvezetőként is dolgozom, szóval nem jönne rosszul.
t: De azt ugye tudja, hogy maga zártszájúsággal beszél? (demonstrálásképpen leszorítja a saját szájának a sarkait)
m: ...Az a német nyelvűségem miatt van! És általában ezen a nyelven beszélek munka közben...
t: ...jaaa, annak megfelel.

Mosolyogtam, hadd higgye, hogy nem vágtam le. Meg most már úgyis mindegy. De most komolyan, mit sérteget csak azért, mert elmegyek a szar szakjáról? Még én magyarázkodjam? Neki kéne a pocsék színvonal miatt. Mindenesetre kapott mindenki milyen-volt-itt-tanulni-kérdőívet, jól lehúztam szakmai szempontból az egész kócerájt. Ugyanakkor ötösre értékeltem a "Tanulmányaim alatt volt lehetőségem máshol szakmai munkát végezni" és "Tanulmányaim alatt volt lehetőségem szakmai gyakorlatot végezni" kijelentéseket. Ha valami, ez a kettő óriási pozitívum. (No és persze a jól csengő név... bárcsak lenne mögötte valami...)

Világbéke^^

június 23, 2009

h i s z t i

Holnap államvizsga. Holnap záróvizsga.
Most lett meg a védésprezentációm végleges változata. 12 perc lehet max, nekem rendre 20-ra sikerült elmondani, tehát elővettem a sintérbárdot és kíméletlen vérengzést csapva rendet vágtam a diáim között. Mintha a kezemet vágtam volna le meg a lábamat. Mert persze az embernek ilyenkor az az érzése, hogy semennyit nem bír átadni az ő egyedülállóan komplex dolgozatának szellemi szárnyalásából, hanem csak sarkos kijelentésekre futja csupán. Ami így is van, de 12 perc az nunmal 12 perc. És bár szerintem semmi kohézió nincs benne, meg parttalanul locsogva mondom el, jobb nem lesz. És vannak, akik biztatnak.^^
És az utolsó kettő elpróbálásnál másodpercre 12 perc lett. Már szinte bizakodom.

A maximalizmust be kéne tiltani, mert anyagcserebántalmakat okoz.

június 21, 2009

Mutti

Die Nacht schluckt jedes schwere Gewicht
Entlässt den Tag aus der Pflicht
Der Mond steht steil und tut wieder nichts
Ich schließ die Augen und denk an dich

Ist jemand da, wenn dein Flügel bricht?
Der ihn für dich schient, der dich beschützt?
Der für dich wacht, der dich auf Wolken trägt?
Für dich die Sterne zählt, wenn du schläfst?

Ich versuche mir einen Traum vorzuprogrammieren
Und stell mir vor, du kämst zu mir
Ich sollte aufhörn, mein Hirn zu strapaziern
Du bist dort, und ich bin hier

Ist jemand da, wenn dein Flügel bricht?
Der ihn für dich schient, der dich beschützt?
Der für dich wacht, der dich auf Wolken trägt?
Für dich die Sterne zählt, wenn du schläfst?

/herbert grönemeyer: dort und hier/

június 20, 2009

Mit kell tenni akkor, hogyha sok az elmosatlan, felgyűlt a műanyagpalack és tornyosul a nem-összehajtogatott ruha?
Kezdjünk el záróvizsgára tanulni. Azonnal fel fog tűnni, milyen tűrhetetlen állapotok uralkodnak a lakásban. Ígyhát mostanra az hulladék szelektáltan elhelyezve a néki fenntartott tárolókban, a konyha rendben, a naplóm tele új filozófiai eszmefuttatásokkal (tanulás közben jön az ihlet), a tételeim meg... hát az előirányzott 10 helyett 5. De még máma megeszem a maradékot, és akkor holnap márcsak 5 kell. Csak nehogy felszívódjanak szerdáig...

június 16, 2009

szólókarrier

Tavaly még együtt, most meg külön a két szívszorító. Na melyik jobb?



június 15, 2009

anti-bad-mood-fight

Ezt kérem úgy kell csinálni, hogy ha rossz a kedv, be köll menni a városba ügyeket intézni. Most ebbe tökmindegy, hogy a nyűgösségtől nem fókuszálok rendesen, korrdinálatlan a mozgásom, meg nem süt a nap, meg minden mufurc, főleg én, meg elfelejtkezem az intézendő dolgok közül néhányról, nem számít. Csináljuk csak kérem, amit kell, ha időközbe adódik valami, azt még inkább, mert egy idő után csak elkezdi kapiskálni az ember fáradt agya, hogy minden bágyadtság ellenére hatékony azért.
Meg tán az is rásegít, ha rég esedékes bevásárlásokat intéz el az ember eggyéletem-egyhalálom alapon, és jól túlzásba viszi... nem baj, olyan tolltartóm lett gyerekek, hogy olyan nincs még egy a világon. A bevásárlásban az a jó, hogy az ember durcás lánya, bár legszívesebben elszigetelt entitásként szivárogna át a tömegen, mindenféleképp interakcionálni kényszerül a környezetével. Ebből aztán az lesz, hogy legfinomabbparadicsomot adnak néki a piacon, olcsón kap füstöltsajtot, és az írószerboltos csávó az élettársáról kezd el mesélni valahogyan. És az az érzés, amikor futólag ránézel valakire, és kapsz egy őszinte, mosolygós visszanézést - nagyon jól tud esni, hiszen emberszámba vesznek. Kihúzott derékkal mész tovább. Aztán hazaérsz, és eszel oooolllyan tökfőzeléket, hogy utána pihenni kell. Máris kerekebb a világ.

június 12, 2009

sitting waiting jumping up running in circles english phrases+expressions thru my mind however nevertheless in spite of after all a good deal of although thinking of possible answers of possible questions topics can be leisure time learning relationships future plans culture and so on phrasal verbs linking devices somehow in an awkward way i enjoy this whole thing pretty much wohoo im preparing for my cae speaking test im from fertorakos a village near sopron a small city in the northwestern part of the country however (!) in the past 3 years ive been studying here in budapest so im living here at the mo other relevant aspects can be mentioned such as graduation or job as tour guide the point is dont stop talking only if they tell you so

június 11, 2009

szakdoga

Ötös lett!

június 10, 2009

Bensőséges társalgások a húgommal

a-- Te ismered a Brainiac-et?
m- Nem, mi az?
a-- Az egy műsor a Discoveryn. A múltkor is megmérték, mekkorát lehet fingani.
m- ...Mivel...?
a-- Metánmérővel. Megnézték, ki fingik nagyobbat, a tehén vagy az ember. A tehén szalmát evett, az ember meg sóletet. Már nemtom ki nyert...

a-- Megyek eszem cseresznyét.
[reccs, sikoly.]
m- [félmásodperces halálvízió, majd ocsúdás:] Micsiná'sz???!
a-- [kiegyensúlyozott hang valahonnan a fűből:] Leesem.

a-- Ennézd, vettem melltartót.
m- Csecse az elején a fityegő bizsu betű.
a-- Ja, mindjárt le is vágom...
m- "B"? ...mint "Bunny", mi??? [kaján sikkantás]
a-- B mint... mint... Bra.

június 08, 2009

ZAC EFRON HASONMÁSVERSENY!

Készíts magadról Zac Efron-os képet, küldd be a megint17@cinemacity.hu e-mail címre 2009. június 8-ig, hogy szavazhassanak Rád a rajongóid a www.cinemacity.hu/megint17 weboldalon!

A megszavazott LegEfronosabb versenyző barátaival vendégünk egy zártkörű VIP mozizásra a Cinema City Arénában!

A szavazók között pedig 100 db Avon Clearskin ajándékcsomagot sorsolunk ki!

Eredményhirdetés: 2009. június 12.



--Nem hittem el, felmentem. És bazmeg, feltöltöttek. Sook kicsi Brüno.

június 07, 2009

túláradó ömlengés

Szokatlan dolog ebből a jelenlegi elfoglaltan dolgozó/vizsgázó/kulturálódó létállapotból egyszer-egyszer kiszakadni, és fittyet hányva mindenfajta fáradtságérzetre ugrándozni végre egy isteneset. Nyáron, szabadtéren, ránk sötétedve, kedvenczenekarra. De hogy gyerekek, ez mennyire egy létszükséglet volt már és hogy mennyire jól sikerült! Mikor az a sok ember viszonylagos békességben taposta egymást és nem volt harag abból, ki kinek rázza az arcába a haját/csapkodja az oldalának a táskáját, az esernyők alá meg beállhattak a többiek is. Én mondjuk nem, én nem esernyőzök koncerten, van helyette ez a filmekből ellesett pózom, hogy ilyenkor fel kell fordítani az arcot és hagyni kell a csöppeket dobolni az arcon. Priceless. Hozzá zenélnek a quimbysfiúk, magához szorít a kedves, és fiatal szülők mögöttünk mulatnak nyakukban a gyerekeikkel - köszönöm, nincs több kívánságom. Kicsit katarzis, kicsit tombolás, kicsit megnyugvás. Végigkajabáltam-gajdoltam az egészet, ah. (Ilyenkor lehet, elnyomja a mjuzik. Remélhetőleg.)
Köszönöm továbbá Rogán Antalnak, hogy a zenekart beharangozó beszéde valóban a zenekar beharangozására szorítkozott, no és főképpen örök hálám a ránk húzódó sötétben egyre sárgább fénnyel világító MTV-székház részéről a vizuális élményért. Ha egy koncertet oldalról százéves épületek határolnak, annak van némi fílingje.
Minden annyira a helyén volt.

június 04, 2009

Ma reggeli vezetés utántól egészen mostanáig törtem az agyam, hogy hogyan is lehetne szépen elmesélni. Vagy megfogalmazni, mit is jelent ez. De legyen elég ennyi:

IMÁDOM A MUNKÁMAT!!!

Ma annyit kaptam, mint összesen egy hónap alatt! Kettő! Három!
(Ja és nem jatt, korántsem.)
Ilyenkor mindig rájövök, miért csinálom. Ezért az érzésért. Mikor olyan az a szemcsillogás, bólogatás, utána-odajövés-megköszönés-kézszorítás, hogy a fal adja a másikat.
Beghatódtam:)

június 03, 2009

savazzunk

Katt a képre és megtudjátok, hol lakik az úristen.
Találós kérdés: kik csinálták?



Válasz: ugyanők.

vakok között félszemmel

Budapesti Corvinus Egyetem, kommunikáció- és médiatudomány mesterszak, felvételi eredmények:

Nappali, államilag támogatott képzés felvételi irányszáma: 15<40
Felvételizők száma: 185
Felvételi dolgozat összpontszáma: 70

50 vagy afölötti pontot elértek száma: 56
ebből 55 vagy afölötti pontot elértek száma: 37
ebből 60 vagy afölötti pontot elértek száma: 18

Szóbeli nem lesz.

Botrány.
Én azt hittem, 60-65 lesz azért úgy a felének, amilyen semmilyen volt ez a felvételi.
Ehelyett benn vagyok az első háromban. Gyász.

május 27, 2009

táplálék

Tegnap vettem egy Radiohead Bestof CD-t. Ezres volt a Profiban. Mint szomjazó a sivatagban, olyanformán vetettem rá magam. (Ha már feketeribizlis teát nem tartanak. Bezzeg.)

május 26, 2009

lába van, mégis

Ma kétszer is megbotlottam. Utálok. Cipő orra lehorzsol, mozdulatsor megtörik, másikkal nagyot lép, szív kihagy, egy tizedmásodpercre oda a biztonságérzet, sok tizedmásodpercre ott a lapos kémlelés, vajon hányan látták.
Pár méterrel odébb kisgyerek tanul görkorizni. Bukdácsol, nem bánja, koncentrál. Neki ez mindennapos. Hozzátartozik. Benne van a pakliban. Neki tanulási folyamat velejárója, nekünk a gyengeség (precízebben: balfaszság) jele. A mienkét már máshogyan mosolyogják meg. A mienkért már mi kérünk elnézést. Utána meg csakazértis-összeszedetten menetelünk tovább: így is tudunk ám. Elvégre nem vagyunk gyerekek.

május 24, 2009

az előbbiekkel baromira nem összefüggésben

AZ ELSŐ SORBAN AKAROK TOMBOLNI!!!!

az előbbiek jegyében

némi audiovizuális jóság. Hallgatni is jó, de nézni főleg.

letisztul

Kinőni valamiből vagy valamit mindig egyszerre ijesztő és érdekes. Elhagysz valamit magadból a saját akaratod ellenére.

Először hatéves koromban ért a sokk, mikor a hőn szeretett Lila Farmerszoknya egy szép tavaszi napon nem akart rám jönni. Pedig még Mezőberényben jártam benne bölcsibe!!! Együtt másztunk négykézláb! Együtt csúsztunk le a gúla alakú szobortalapzaton! Őt ettem le almaszósszal!... Mindez sajnos a szervezetemet nem nagyon érdekelte, mert egy tél alatt sikerült úgy megnőnöm, hogy nem passzolt rám sehogyse kismaricaságom kifejezője. Máig emlékszem az érzésre.
Aztán, amikor rájössz, hogy a szobád falán tündöklő Leonardo DiCaprio-val semmi közös nincs bennetek és teljes feleslegesen lóg hunyorogva az íróasztal fölött. (Megfordítottam, a másik oldalán Darth Vader volt.)
Meg, az eddigi legnagyobb falat, a diszkó. Egyszer csak észreveszed, hogy egyszerűen nem volt semmi abban a partyban. Nem akarod elhinni, elmész mégegyszer. Meg még egyszer. Nekiállsz hajszolni a bulikat, hát nem igaz, hogy nem jön már vissza az az eufória, nem igaz, hogy nem jönnek vissza azok a régi mozdulatok. Amitől én vagyok én. És nem. Próbálod részegen és józanul, egyik helyen, másik helyen, sok emberrel, pár emberrel. Ettől rájössz, hogy az emberek azok, akik számítanak. Értékválság.
Új értékrend, nyitás: jön a hazai alternatív zenei szcéna az összes koncertjével. A zenei ízlés mélyülése, horizont kitágulása, az újdonság ereje, közös élmény emberekkel, katarzis. Eufória. Telhetetlenség, mindenhol ottlenni akarás, koncertre belázasodás, emiatt sírás. Idő után megnyugvás, kiegyensúlyozott és kritikus befogadás. Kombináció egyéb kulturális programokkal. Harmónia.
Majd, úgy egy háromnegyed éve, fokozatos lelassulás. Több munka, több mozgás, több kaja, növekvő alvás- és csendigény, csökkenő alkoholtűrő kapacitás, enyhe spleen. De csak enyhe. Elmúlt a türelmetlen lobogás. Pontosabban a mennyiség helyett a minőség lett a mérvadó. Kevesebbszer, de akkor nagyon. :) És nemcsak a szórakozás terén.
Rendkívül érdekes megtapasztalni, hogy az igényeim a saját szemeim láttára alakulnak át. Furcsa tehetetlenül végignézni ezeket a folyamatokat, vagyishát utólag feleszmélni rájuk, miután végbementek. Ja és a legdurvább: nem zavar.

május 18, 2009

Jájdejó, nagyon biztató dolgok közelednek: vizsgák vége, koncertek és alkohol. :) Pazar. Prájszlessz. Jön föl majd a Húg, lesz sok zenés event, meg kultúra, meg emberek. Több sose kellett a kánaánhoz. :)

Ideje is, mert nagyon felhúztam magam a Master-felvételimen. Botrányosan egyszerű volt, a szó minden értelmében. Előre világos volt az esszékérdés, ki is dolgozta otthon már mindenki. Tippelős feladatok, igaz-hamis, meg a kommunikáció egyszerűsített modellje, ami 11. osztály nyelvtanóra anyaga. Szóval a 40 állami helyre lesz 60 hibátlan dolgozat, de ne aggódjunk, mondja Tanszékvezető kacsintva, betekintéskor majd felismer a javítótanár... Úristen, ezek után fel ne vegyenek. Szörnyű. (Egyáltalán az, hogy kommunikáció szakon írásbeli a felvételi. Illett volna legalább szóbelit csináltatni... ennyire nem lehetnek lusták és igénytelenek.)

Továbbá segítség, csak ilyen kis életjelekre tudok szorítkozni. Még holmi utalgatásokra sincsen jelenleg kapacitásom (mármint igazi belsőkivetítősekre - simára mindig...). Széééégyeen. :)

Ezt meg csak úgy.