Bayreuth-

Na, újra hídember lettem. Ami elkerülhetetlen, ha egyszerre mindenhol vagy. Ez az, amikor jóban vagy A-val és B-vel is, de ők egymást utálják és neked fikázzák egymást, te meg vonogathatod a válladat. Ez van most így a magyarok között, fasza.
Egy előnye van: engem legalább mindenki szeret:P Legalábbis egyikük sem utál.

Szintén ma hangzott el a "vélemény rólam" rovat egyik csúcskategóriás szösszenete. Az egyik magyar gyerek a következő explicit véleményt formálta rólam: "Jé, te értelmesebb vagy, mint amilyennek gondoltalak." Óh. :)
Jó, utána már árnyalt, hogy merthogy eddig nem gondolt semmit, mert alig beszélgettünk... de ez nagyon szép, direkt és érthető volt, meg vagyok tisztelve. :P

Amúgy máma esős, mufurc, agyleszívós, tinglitangli nap volt. Fúj. Csak a film volt baromi jó (Wie ein fliehendes Pferd, egy Martin Walser-novella filmverziója, szétröhögtem az agyam.), amúgy eh, felejtős.
De rossznak nem rossz.
:)