bare necessities

Sok minden történik rendületlenül, de belül most mégis nyugi van.
A kulcs asszem az, hogy ne várjunk egy helyzettől (bármilyen helyzettől) többet, mint ami és ne akarjunk görcsösen belecsimpaszkodni semmibe. Se célba, se vágyba, se emlékbe, se érzésbe, se lehetőségbe, se emberbe. Vágyni is akkor jó, ha működik az elengedés. Szeretném hogy megvalósuljon (bármi), teszek is érte, de nem fogom magam tökön szúrni, ha mégse. Az ember létezzen, nyújtogassa csápjait és ha talál valami jót, akkor közeledjen felé és örüljön neki. Mint az egysejtű organizmusok. Meg mint Disney Baluja.

Disney's Jungle Book - Bare necessities
(Tanítani kéne ezt a felfogást, ami ebből a dalból árad.)

Mindettől eltekintve valami van a levegőben. Fordulatot neszelek, akármerre nézek. Barátok, ismerősök élete, politika, gazdaság, az én kis szemétdombom - mindenhol van valami.

De belül most mégis nyugi van.

péntek 13

Mit kell csinálni, ha pénteken még ilyenkor is  benn vagy a munkahelyeden?
Hagyni, hogy a  kollégád egy sört nyomjon a kezedbe. :) Van, aki tequilázott is, úgyhogy én még nagyon szolid voltam.

Egyébként ma dresscode volt (néha így ünnepeljük a pénteket), a jelszó: pizsamaparty. Úgyhogy ott toltuk köntösben, mamuszban, kispárnával, plüssmacival máma. Az a jó a projektmenedzsmentben, hogy tökmindegy, közben mi van rajtad, höhö.

Hú, de elegem van.

Kicsit sok belőlem magamnak most. Az agyamra megyek.

Igazán szívesen szabadságolnám magamat magamból tényleg. Ha tehetném.

mélylila

Köszönöm Andrew Lloyd Webbernek, hogy a Jézus Krisztus Szupersztáron keresztül megismerhettem Ian Gillant és rajta keresztül a legjobb együttest. (Meg a Led Zepet meg a Sabbathot meg az AC/DC-t meg a Sonatát meg a Stratót meg a Queent meg a Beatlest).

Ebben az előadásban (és a Sometimes I feel like-ban) minden benne van, amit szeretek a rock/metál műfajban. Nincs több kérdésem.

Deep Purple - Beethoven