...

Írhatnék koncert-beszámolót, fergetegeset. (S)írhatnék arról, hogy istenem, de rossz, hogy tegnap volt a legutolsó Jamie-koncert. Meghatározták az idei isteni 2008-amat.
(Ezek után össze ne merjenek nekem állni, mert oda lesz a tiszteletem.)
De nem.

Egyébként meg jaj, legyen már vége ennek az évnek. :) Mindig ilyenkor van holtpont, induljon már be valami, mondjuk a diplomám ügye... Úgy vágynék pörögni, ámde currently igazán nincsen miért.
Eskü, hogy valami beindult, majd onnan lesz észrtevehető, hogy nem lesz időm blogot írni, pláne ilyen morcos-híg löttyöt nem :P

kedvesőrült

What is the difference between this guy...











...and this guy?

Nothing. That's why we love him.
:)

csak álmos, de nem beteg

konkr
Jézusmárja, csináltam valami hasznosat. Tanulmányt. Olyan fiktív, hogy könyv is lehetne. Passzióból kutatásokat találok ki, ide jut az emberiség. Na jó, meg szépirodalmat olv, meg gerinccel fogl. Hogy azért mégis valamit.
Jövel, ó vizsgaidőszak, irányítsd lustán fetrengő partravetett kreatív energiáimat jótékonyan egy irányba. Vákuumban már bármit, amitől hasznosatcsinálok-érzésem támad. Hálistennek két hónap rézb.....ányászás* után dolgos hetek következnek, sőt, ahogy elnézem, dolgos, jövőegyengetéssel egybekötött hét hónap.
De hogy ez a jövőegyengetés ilyen frusztráló legyen... ja hogy én viszem túlzásba? Ugyan már.
:)


absztr
*Oké, nem volt az. Csak ősz volt, azt meg nehezen tűröm. Minél kevesebb napsütés (és tennivaló), annál nagyobb lelassulás/befordulás, felszínre engedés, számvetés, saját magad által kreált circus vitiosus. Némely esetben spirál. Ilyenkor még a rengeteg kulturális-mindenféle élmény is elázik a novemberi nyúlós ködszitálásban. Viszont: csak elalszik, nem hal meg. Majd felöltözik, ha.
Semmi sincsen heában.

Erdély, Nyikómalomfalva

Egy órája és tíz perce érkeztem meg Népligetbe, 12 és fél óra buszozás után.

Nyikómalomfalván napközben sem melegszik mínusz egy fölé a tiszta, erős falusi levegő, így a már lehullt tíz centinek esélye nincsen elolvadni. A falu házai még mindig szabálytalanul sorakoznak a tulipános székelykapuk mögött, néhányukon a három éve kiöntött Nyikó pusztításának nyomaival. Viszont most már nem zötykölődik Zoltán Opelje, hiszen egy ideje aszfaltos út is megy már a Malomfalván, festéssel-zebrával, ahogy kell.
Juli barátnőm kicsi lánya gyönyörű, életvidám, okos és ritka béketűrő kisbaba a maga hét hetével. Mióta megláttuk Csengét a szülei karjában (aztán, ahogy odaadták, a sajátunkban), előtörtek az anyai ösztöneink és akik ottvoltunk 3 lány és 1 fiú, azóta mind gyereket akarunk:) Már most hiányzik a kiscsaj tejillatú szuszogása.
Bár, ha így folytatódik, a végén még ott kötünk ki kollektíven. Juliék a velünk jött baráti párnak nagyon ajánlgatták a szemközti házat (főleg az itteni mindent felülmúló gazdasági helyzet tükrében), nekem és barátnőmnek már megint akartak keríteni itteni párt... :) ("Lányok, ma délután vendéget várunk. Egy nagyon jó barátunk jön erre gyakran, szokott hozzánk jönni a boltba is. Laza csávó, olyan dumája van, hogy ahányszor bejön a boltba, a vevők mindig azt hiszik, megőrültünk, annyit idiótáskodunk. Mondtam neki ám, hogy lesz itt két egyedülálló barátném... egyetlenegy apró hibája van csak: elvált és van egy négyéves kisfia..." - ezek után rendkívül kellemes elcsevegni jelzett úriemberrel, abszolút fesztelen az egész, hiszen én tudom, hogy ő tudja, hogy én tudom, hogy azért jött, hogy... szóval szórakoztató:))
Sok, fehér, csillog, hideg, szánkónyom, és valóságos! Gyerekkoromban láttam utoljára ennyi havat egyszerre. Szép.
És másfél éve ettem utoljára ennyi töltött káposztalevelet, puliszkát és kemencés kenyeret. És még soha nem ittam közvetlen a tehénből kifolyt tejet. Minden kaja igazi, a hurka, a szalámi, a vaj, a tejföl, még a teafű is saját. Nem is voltunk hozzászokva, néhányunknak be is sztrájkolt az emésztőrendszere. De így utólag kit érdekel?
Már nagyon esedékes volt. (Nem a gyomorrontás.)

megyek

Este 11-kor indul a buszom Erdélybe.
Világgá mentem, majd jövök^^

uszodai konklúzió

A nyitás óta eltelt idő mennyisége fordítottan arányos a zuhanyzóban jelenlevő lábszag intenzitásával.

(Hogy ez hogyan lehetséges, arra nem derült fény- viszont ennek köszönhetően addig csak standby-módban leledző biológiai funkcióim a szaglószervi receptoraimat ért massive attack hatására a lehető legkellemetlenebb módon tértek életre.)
(De komolyan. Olyan durván fejbecsapott, hogy az már majdnem szinesztézia. (Nem, én soha nem akartam bölcsész lenni.))

Bp.

A leghasznosabb megsejtések, összefüggés-felfedezések és megnyugtató belátások olyanok, mint az álmok. Ahogy jöttek, tovább is állnak és csak akkor jössz rá, hogy erre már egyszer rájöttél, mikor újra előkerül a tudatod valamelyik fodrából. De ehhez ugyanannyi meló kell, mint amikor először jöttél rá. Néha több is.
Mikor erre rájöttem, vettem egy kisnoteszt, hogy minden revelációmat jól belejegyzetelek. Naiv voltam. De legalább rájöttem, mikor jönnek a legjobb gondolatok.
A legjobb gondolatai az embernek mindig akkor támadnak, ha nincs semmi a keze ügyében, amivel kimerevíthetné és megörökíthetné a megvilágosodás pillanatnyiságát. Úszás közben, tömött villamoson bambulva, elalvás előtt közvetlen, vezetés közben (akár csoportot, akár autót), templomban, beszélgetés alatt, katarzis átélése alatt, kertészkedés közben, részegen. Például.
Igazán kár értük, pedig napi 1-2 szokott lenni.

This is a typical köszbazdmeg-situation.

Budapest: amit a szó nem képes

...azt kifejezi a dallam. Hölgyeim és uraim, válogatás az utóbbi hetek hangulataiból.

Először őt, aki nem engedte a videóját beszúrni.















[update] Ja, utóbbi napok, nem hetek. Többnek tűnt. Tűnik.