július 16, 2009

tegnap írtam

Nem tudtam eddig, hogy van olyan is, hogy itthon nyaralni. Itthon nem lehet pihenni, gondoltam eddig, mert állandóan stresszelsz valami problémákon, amik idekötnek, nem tudsz lazítani, csak idegen környezetben. Ehhez képest harmadik napja járom turistaként a várost, amelyben három éve élek. Tegnap este film után olyan volt a Duna partján sétálni, mintha Görögország, -nem, inkább Horvátország valamelyik városában lennénk. Nehéz volt a levegő, amit sötétedés után lehellt magából az aszfalt, a mészkő, a virágágyás. Narancssárga fényben, kéken villanó vízparton emberek kavarogtak, járművek tolongtak. Ma meg kertmozinál úgy sötétedett ránk észrevehetetlenül folyamatosan, mégis érezhető gyorsasággal, ahogy Krétán. Napközben shoppingolásokra ragadtatjuk magunkat a Nagykörúton. Járkálunk természetgyógyász általi szúratásra. Hallgatom mami történeteit, amik bizonyos helyszíneken bukkannak fel. Elbénázzuk a BKV-csatlakozások gyors és effektív kihasználását.
"Itthon otthon van." :P

Nincsenek megjegyzések: