május 06, 2010

verliebt in berlin

Megjöttem. Olyan helyen jártam,
  • amely mostani formáját jó 20 éve nyerte el. Korábban az Európai Nagy Fal vágott át rajta vakon, mostanra kiheverte a szétosztottságot, legalábbis ránézésre.
  • ahol nem tévedsz el, akárhogy is szeretnél, mert a közlekedési hálózat nem enged. Ráállsz a táblákra, követed és eléred, ott is vagy, vagy ha nem, útbaigazítanak két szóval.
  • ahol ha átszökdösöl az úton 5 méterre a zebrától a kocsik között, hátratolatnak, hogy jobban elférj.
  • ahol máshogy néznek ki a gyalogos közlekedési lámpa figurái. Kalapjuk van, bakker.
  • ahol nem tudnak főzni. De felvágottban és krumpliban azért jók.
  • amelynek keleti része jobban néz ki a nyugatinál. Ezt hívják túlkompenzálásnak.
  • ahol a magyar beszédünkre csak felfigyelt egy komáromi bácsi.
  • amelyben rengeteg a panelház, az üvegpalota, és a szocreál, de a szép részek azok tényleg azok. Parkok tarkítják a betonvidéket, templomoktól és múzeumoktól hemzseg a központ.
  • amelynek van pár múzeuma is. Láttam az Istár-kaput és beleszerettem az iszlám képzőművészetbe.
  • ahol az időjárás nem szeretett. Eső és nyolc, azaz nyolc fok. Ennek ellenére is szép a hely.
  • ahol szintén vannak emeletes buszok, méghozzá békávésok. Városnézés gyorsan, olcsón.
  • amelynek háborúban megrongált épületeit nem szeretik eredetiben helyreállítani. Inkább a rom + modern hozzátoldás/berendezés a menő. Enyhe szemöldökráncolás.
Na szóval az van, hogy én itt egyszer lakni fogok. Mert van egy hangulata a helynek. Mert sokféle, de nem összevissza. Az emberek végzik a dolgukat, hivatalból kedvesek, valami befogadás lengi be a helyet. Talán, mert hozzászoktak a turistákhoz. És a sok panelházzal kevert mindenféle épület ellenére van itt harmónia, van egy viszonylag egységes arca az egész hóbelevancbak, ami miatt számomra még esőben és hidegben is nagyon szerethető ez a Berlin. Amit egyik német városról, ahol eddig megfordultam, sem állíthatok ennyire határozottan. (Való igaz, Münchenre csak 3 órám volt, oda még vissza kell menni.) Ez annál is meglepőbb, mert vaskos negatív előítéletekkel mentem oda. Kifejezetten nem voltam rá kíváncsi, nagyon északon van az már, hülye tájszólással beszélnek, nagy a város, biztos sötét és rideg, mint az ottaniak. Én kérek elnézést :)

Nincsenek megjegyzések: