Ha dühös vagyok, mindenhez van kedvem, csak zenehallgatáshoz nincs. Nem látok, nem hallok, csak dúlok-fúlok, csapkodok, rohangálok fel-alá, és hadarom a bajomat, akinek épp lehet. Baromira szoktam élvezni. Aztán ha már nem is vagyok igazából dühös, csak bele akarom élni/hergelni magam, akkor ezt hallgatom:
Sonata Arctica - Wildfire
Ha meg egyszerűen valaki felcseszi az agyamat és rájövök, hogy nem érdemes, hogy miatta kapjak idegbajt, meghallgatom ezt:
Cee Lo Green - Fuck You
A klip borzasztó, a szöveg a kiabált fákkjún kívül nem érdekes, de a zenéje az bejövős. Meg tényleg felvidít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése