november 08, 2011

ciáció

Gyaloglok hazafele lassan, parttalanul hullámzanak a fejemben a gondolatok. Éljen a szabad képzelettársítás:
  1. Beúszott egy kép arról, hogy valakinek nagyon vörös volt ma a szeme.
  2. Szegény, biztos fáradt. 
  3. Van ez így, én is az vagyok, hát igen, kicsit le vagyok ülve mostanság.
  4. Ja, hát az ember lassul, húzódik vissza magába, készül a téli álomra,
  5. az ősz úgyis a befelé fordulás, számvetés ideje,
  6. ülepszenek a dolgok, hegednek a sebek.
  7. Hegednek. Forradnak.
  8. Az milyen már, gondold el, hogy a lelked két darabját összeforrasztod forrasztópákával oszt egybeforr.
  9. Vagy maradjunk a hegednél: hegeszted.
  10. -Nagymama, miért olyan vörös a szemed?
    -Hegesztettem.
És a kör bezárult.
Hú, de röhögtem.

Nincsenek megjegyzések: