Megint naiv voltam. Azt hittem, hogy oké, akkor most még a koncertig a telefonomon marad a Sonata Arctica-diszkográfia, aztán majd koncert után szépen leszedem és hallgatok mást. Mission: failed. Valami miatt úgy gondoltam, hogy a koncert majd szépen lezárja az idestova fél éve tartó élvezkedést, és nem számoltam azzal, hogy az élő fellépések sokkal inkább az ellenkezőjét szokták okozni. Szóval most van az, hogy én eddig is szerettem az új albumot, de így két nappal a koncert után egyenesen új dimenziók tárulnak fel a zene meg a szöveg értelmezésében (bár a zene esetében maradjunk inkább a "befogadás" kifejezésnél). Nem meglepő, hisz a többi albummal sem tudok egyelőre betelni. Zsigerből tudom már, melyik hang után mi következik, de még mindig felfedezek számokban olyat, amit eddig nem. Szóval én ezt az együttest kifulladásig-megcsömörlésig hallgatni fogom. Az énekessel pedig egyszer úgyis elvetetem magam feleségül. (Kiss Tibi megszottyadt és megöregedett.)
És most, miután ma is lement a diszkográfia (darunter az utolsó album vagy hatszor egymás után), csakazértsem tőlük rakok be videót. Nem árt néha egy kis változatosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése