lindy hop

Amikor mufurc állapotban odamegyek a táncstúdióba, nem, nem akarok most táncolni, mert most csúnya vagyok, zsíros a hajam, nem fogok tetszeni a fiúknak, és amúgy sincs kedvem, fáradt vagyok, bénán mozgok, szakdogát kéne írnom stb,. és lesz belőle egy olyan, de olyan óra, hogy megemlegetem. Amikor az óra felénél eszmélek, hogy bakker, én nem is akartam mosolyogni meg hülyén kalimpálva vihogni (fogalmam sincs, mit gondolhat rólam mindenki), de nem tehetek mást.  És mindenki annyira kedves :):):) Utána még egy órán keresztül akartam volna tánclépésekben járni, dacára annak, hogy ott tanítgattak órán, hogyan kell magamat vezetni hagyni... De ez az egész beszarás. A tanár a hülye szövegével, a csoport, a zene, amit még nem kapunk, mert nincs olyan szám, ami még elég lassú lenne nekünk... Sok hülye egy rakáson, hát meg kell halni. És senkit sem érdekelt a zsíros hajam.