Máma este könyvtár után hazagyalogoltam a langyos naplementében és megnéztem azokat a helyeket, amelyekre kíváncsi voltam. El a Fővámig megcsodálni a zöldbe forduló Gellérthegyet és a pesti hídfőnél kialakított játszóteret (benne a kisprüntyökkel(!!)), majd Kisváciucca az Erzsébet hídig, hogy útba essen a kedvenc házam. Csodaszép, napsütéses, szeles idő, álturistáskodáshoz a legjobb.
Amire viszont a leginkább kíváncsi voltam, az a blogokban mostanában annyit emlegetett Március 15. tér. Hát gyerekek, nem csalódtam. Gyönyörű! Tényleg! És igényesen, szépen, ízlésesen, egységes koncepció alapján kialakítva! Szép díszburkolat, plexipadló alatt a Contra Aquincum maradványai, modern, formatervezett padok és ülések, kőbe vésett érdekességek, virágágyások, pár hét múlva majd a fű is kisarjad. Az egyik pad kőtámlájának hátuljára mintha merő szórakozásból faragták volna oda a templom alaprajzát és annak változásait építésétől egészen máig. Meg kell kerülni és háromszor is odanézni, hogy észrevegyük egyáltalán: van ott valami. Szeressük az ilyen csemegéket. Ilyesmi eldugott infók a kövezeten is vannak: konkrétan belekarcolták a Limest, bronztáblán a mai magyar vonatkozású római településekkel. És ha a gyepbe belenyúló, egymás elé rakott köveken, mint valami stégen, az ember végigugrándozik (de csak azért, nehogy fűre lépjen), elolvashatja Pannonia provincia történetének fontosabb állomásait. Vizuálisan és kulturálisan is színvonalas, mindenféle érzéket gyönyörködtető hely lett ez. És ha valaki giccsben szeretne részesülni, akkor a Váci felől, az átjárón keresztül közelítse meg. Lemenő nap sugaraitól övezett Erzsébet híd lesz a jutalma. (Képek a fenti linkek alatt dögivel.)
Aztán mikor elértem a Jászaiig, látom ám, hogy a Margit híddal is haladnak, a látszat tehát csal. A híd oldalát (vagyis inkább a hídfőét) elkezdték beburkolni díszkővel. Első ránézésre olyannal, mint ami a Lánchídnál is van, historizáló, dekoratív, de nem hivalkodó. Ahol a híd ráfut a járdára, oldalt pici díszoszlop is van már, meg az átjárók nyílása is kapott díszszegélyt, szép lesz, tetszős.
Mindeközben a nap mindvégig pofátlanul sütött, zöld lehelletű fák, rózsaszín virágok, járdaszéli pitypang és gyepkikezdő százszorszép garantálták a könnybe lábadt szemű réveteg/bamba mosolyt. Szép lesz ez a város, a magja legalábbis határozottan kupálódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése