április 30, 2012

mozdulj!

Nem szabadulok.
Szokásoktól, nyomástól, függőségektől, feszültségtől. Pillanatokra, órákra, napokra eltávozik ugyan, de ugrásra készen várja, mikor boríthat újra el. Meg ott van a frusztráció is, hogy csak nem akar rendezettség kerekedni végre. Hogy nincs erőm még megállapítani se a prioritásokat, és azokra rágyúrni. Egyszerűbb megmaradni a berögzültnél, és így ellébecolni az életben valahogy. Csak a tudat ne lenne, hogy lehetne ennél jobban is. És itt speciel nem érdekel az se, hogy bizonyos szempontból irdatlan meló van mögöttem az elmúlt évet tekintve. Igénybe vagyok véve, persze, de emögé akkor se lehet elbújni. Nekem kéne kitörni, de honnan lesz rá energiám, ez itt a kérdés.
De legalább látom, mit kéne csinálnom, csak egyelőre nem visz rá a lélek. Na majd.
És itt hagyom abba a hisztit, az élet szép amúgy meg. :)

Nincsenek megjegyzések: