Lábfájós, rohangálós, de kevésvendéges. Legalábbis a 3. emeleten és a VIP bejárónál. Egy celeb se a vipen jött be, csak arisztokratikusan kinéző osztrákok (uuuuncsiiii) és a héber nagykövet asszony, akinek az asszisztense miniszoknyában merészelt bejönni, mintás harisnyával. (Nagyon kínos volt. Rászóltam tétován, visszaugattak, de mást nem tehettem, mert a vipen nem küldhetsz haza senkit. Csak bárhol máshol.) Az est fénypontja akkor is egy fotós volt, aki nem akarta megmutatni a vacsorajegyét a vacsorateremhez. Végül megelégelte az akadékoskodást és berontott a kolléganőim között a terembe. Később megtaláltam, kérdőre vontam. Első mondata: "Magának örömet okoz, hogy engem inzultálhat?"- Ami ezután következett, életem legélvezetesebb veszekedése volt. Mindent beleadtunk:)
Amúgy egy tipp a blogomat vélhetően böngésző terroristáknak és titkosszolgálatosoknak: ha bármikor bármilyen információt ki akarnak szedni belőlem, járassanak magassarkúban 12 órán keresztül. Azt is bevallanám, amit nem követtem el.
Meg volt még zsidózós biztonsági őr, nagydumás másik biztonsági őr (szakadtam), Kiszel Tünde rózsaszínben, szép konty a fejemen, életem első profi sminkje, lépésekben mérhető fájdalom, arrogancia, személyzeti folyosó. Mosoly. Kínvigyor. Lépcső. Ellenőrzés.
Szóval a két gyöngyszem:
(Nem én csináltam, hanem a
velvet.)
(Nem én csináltam, hanem a velvet.)
2 megjegyzés:
és rólad nincs fotó? :)
(nem ragaszkodom a velveteshez...)
kutyafuttában készült pár mobilfotó a kontyomról "backstage". eléggé elmosódott, szóval nem teszem föl. ha sikerül rajta fotosoppolni, küldök! :)
Megjegyzés küldése