Ma is:
Megyek, ahogy szoktam, határozott tank-menéssel szelem a Kiskörutat. A Király utcai Match-nál megállít egy 60-70 éves, pajkos-nyílt tekintetű fószer, hogyaszongya:
- Elnézést, bocsánat, hadd mondjak már neked valamit. Magyar vagy?... Ó, mindjárt láttam, te csak magyar lehetsz. Figyelj: ha mész (és mutatja az ujjaival), akkor mosolyogjál! Nem ám így (és grimaszol egy búvalbéleltet), hát az borzalmas, nem való az tehozzád.
Mire idáig elért, rég röhögtem. Megígértem neki, hogy igyekszem, és mondtam, h azért nem könnyű ám mindig vigyorogni. Mire ő:
- Ó, hát szard le a többi birkát! Te csak mosolyogj, attól vagy te szép! Na szia!
És továbbmentünk. Nem tudom, hogy találnak meg a pasik újra és újra az építő kritikáikkal. (Főleg, ha morcos arcot vágok :)) És mindig az ötvenen felüliekét érdemes megfogadni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése