belső monológ munka közben

De sokan vagyunk. Két német??? Miattuk fogok németül pofázni két órán keresztül? Rrremek. Na, milyen érdeklődőek. A Dunán felfelé már nem lesznek azok, haha. Azt a csajt meg fogom ölni a hajpántjáért. Hopp, Kossuth tér. Basszus pont most bír váltani ez a lámpa is? Hogy fog beleférni a sztori? Na tessék, mesélhetek a térről, miközben már ott van mögöttünk. Wow, egy lélek sincs a Bajcsyn. Gyia! Juhú, nem kell elmesélnem a legendát!! Király! Mi, már itt vagyunk? De még nem fejeztem be, jaaaaj elcsúsztam, ugrott az Erzsébet tér basszameg. Na majd most, a pirosnál. Gratulálok, a Double Decker pont a zsinagóga elé bírt parkolni, hogy mi ne láthassuk. Mindegy. Hú, megsértődnek, ha azt mondom hogy zsidók és nem azt, hogy zsidó vallású emberek? De ronda ez a Kiskörút így feltúrva. De utálok mondatonként váltani. Most ezt éppen elmondtam vagy el akartam? Mindegy, összerakják. Váltsál már, már csak két mondatom van és kifogyok. Vajon felfogják mit beszélek, ha ennyire hadarok? Sziréna, hurrá, csukhatom be beszéd közben az ablakot félkézzel. Elkapjuk még azt a zöldet? Megnyuvasztom mögöttem azt a barmot, aki ordítva fordítja franciára a szövegemet a többinek. Ez az, pont így vágjál elénk máskor is, te pöcs, most mindenki jól lefejelte a támlát, én meg persze ne akadjak meg. Király, pont szótagra fért ki a szövegem a Hősökre, ezt szeressük. Csak menjünk. Ennél a pirosnál meg csakazértse szólalok meg. Foglaljátok el magatokat, én meg hadd igyak. Na, eldaráljam még a német részt is, vagy úgyis mindjárt vált? Na, zene, menjünk a vízbe, a nép meg hadd örüljön. Hú de billegünk ma, mi van? Nna, Margit sziget, sablonszöveg. Én mikor fogok ott ülni? Mit bámulsz, nem láttá' még vízibuszt? Ha ha. Jóvan gyere, integetek is, örüjjé. Na, ezt el is mesélhetném, hogy mi volt mikor először láttam a buszt. ... ... ... ... ... ... Na, és most szünet. Egy percig hadd ne szóljak. Na, elhagytuk visszafele is a hidat, éljen a halálszakasz. Mit mondjak? Tök messze a refitemplom tornya, és csak két sztorim van... Majd lassan beszélek. Neee, de utálom ezt a szöveget, szerintem nem csak én unom mondani, hanem ők is hallgatni. Na még 3 gondolat. Még kettő. Hogy is van az a szó, hogy -... Bakker, de túlbonyolítottam. Mindegy. Hagyok egy kis szünetet, aztán játék. Te paraszt vagy, remélem más is tudja rajtad kívül, mert neked én ugyan nem adok díjat. Háhá, megszívtad apám. Jaj de édes egy göndörbongyor gyerek!!! Joajjj, hát persze hogy adok mágnest, te kis untyulipuntyuli! Hopsz, megyünk mindjárt ki. Jaj de jó, innentől csak zene, én meg bambulhatok békességben a Rooseveltig. Ezt a dugót! Kétszer lement a Kékduna, és még csak a Parlamentnél... Hát ez van, harmadszor már nem rakom be, aludjunk. Köcsög Audis, mit nem bírsz beengedni? Ne pampogjá, te most értél ide, mi meg 2 perce vártunk, mingyán indulhatsz te is. Ne álljatok még föl, nem álltunk meg. Na, most. Viszlát, viszl... hölgyem, nem az én dolgom elhallgattatni a maga mögött ordító gyereket. ... Bocsánat, de ennél nagyobbra nem tudtuk venni a légkondit. Köszönjük, hogy eljött! Tessék beszállni! Hú de kell pisilnem. Még 5 perc. El ne felejtsek még mágnest vinni a buszra. Várunk még embereket? Jó. Üdvözlöm Önöket járatunkon!

... Ez ment most 3 napig, napi 8-10 órában. Látni se bírom a dunai panorámát. Két hete nem jártam gyalog a rakparton, a kettesen a házak felőli oldalra ülök. Rohanó sínek, suhanó épületek, Duna-szag, napsütés, száraz szél, nyaki merevség, izzadtság-viszketés, hullámverés, taps, ennyi az elmúlt néhány napom. Monoton riadókészültség. Rutincsicseregve magyarázom a rutinszöveget a szélvédőnek. Aki először hallja, az nem unja, csak aki sokadszor. Főleg, aki mondja. (Hülye, aki...)