köszönöm, tetszett

No. Újra ékezetes gépről írok, pár fokkal melegebb van, fáradt vagyok, de elégedett: hazajöttem Svédországból. Tíznapos masszív élménybomba, bele is fáradtam rendesen. Svédország olyan hely, ahol augusztusban beköszönt az ősz: hideg van. Néha vakítóan tisztán, néha esőfüggönyön át látod a fenyveseket. Szóval nem, nem volt elég az a három darab pulcsi. Kajaszempontból pozitív csalódás ért: azt vártam, hogy olyasmi lesz, mint a németeknél, ahol nem tudnak levest főzni és a felvágottak mellett csak a bevándorlók ételeinek van íze. Ehhez képest Svédország a tej és az édesség országa, szó szerint tejjel-mézzel folyó. Emiatt alig volt mit ennem, mert még a margarinba is sikerült valahogy tejport keverniük. Éljen a nyers hal és a gumicukor! És igaz a svédasztal mítosza. Azt hittem eddig, hogy ez csak poén, de tényleg mindig külön odamennek a tálakhoz a konyhában, szednek maguknak és teli tányérral ülnek asztalhoz. Minden házban, amit láttam, volt ikeás termék, ehhez is hűek tehát. De nem annyira merevek és szabálykövetőek, mint a németek - mondom ezt az alapján, hogy ők is simán átmászkálnak a piroson, mint mi pestiek. A városaik szépek, rendezettek, egy omladozó homlokzatú épület sincs a központban. Egészen békés és derűs hangulat áradt mindenhonnan, ahol voltunk (= Malmö, Eksjö, Nässjö, Jönköping, Linköping, Stockholm). A tetejébe még a nyelvük is megtetszett, édes Istenem, mi lesz ebből.