és környékeik. Tíz német újságíró plusz 2 kolléga plusz sofőr.
Vótittminden.
Holnap alszom ameddig alszom, kipakolok, rendet csinálok, takarítok és egynapi böjtöt fogadok. Telefont messze elkerülöm, a torkomat beszédhang nem hagyja el. Egy hét intenzív szervezés-vezetés-tolmácsmunka-jópofizás-idegbaj-röhögés-nemalvás-világlátás után egy nap antiszocialitásra jogot formálnék.
Sztorik majd jönnek, elöljáróban egypár szösszenet:
1) Halászcsárda Szegeden, vonás a falon jelzi a 2006-os árvíz állását (= szemfa fölött, a tető alját verdeste). Német újságíró némi halászlé és bor utáni idült állapotban:
- Da sind die Fische ja direkt in die Küche geschwommen...
(Legalább a halak mindjárt egyből beúsztak a konyhába...)
2) Szekszárd, borászcsalád magyarázza a hozzáértő pofával pohárbaszaglászó-kóstolgató németeknek, hogy hogyan készül...
... a bor. A szőlő szüretelésétől a hordóból való kiivásig. Ezzel kapcsolatban felmerült a szakmai kérdés:
-És akkor ezek szerint vörös szőlőből is lehet fehérbort csinálni. Vagy nem?...
-Ne legyél már hülye, csak fehérből lehet vöröset, gondolj a színkeverésre!
3) Buszsofőrrel beszélgetünk, légy mászkál a combomon, sofőr le akarja csapni, de nem mer nagyot ütni, hátha én halok bele:) Azért mondtam, hogy nyugodjan koncenráljon a rovarra, én bírom a strapát.
-Bírod a strapát? Szereted, ha vernek? :-)
4) Biogenetikai intézet, genetikus bácsi meséli a genetikai kísérleteit egereken. Tudományos magyarázat, bólogató-álmegértő komolyság, konferencia-prezentáció-légkör.
Az egyik egér a kísérletek folyamán-folyományaképpen megdöglött. Részvétteljes kérdés:
- Mi volt a neve?
- (???) ... Lucy.
- Sokat jelentett Önnek Lucy? Milyen volt az a nap, amikor elhalálozott?
(Wie war der Tag, an dem Lucy starb?)
Vótittminden.
Holnap alszom ameddig alszom, kipakolok, rendet csinálok, takarítok és egynapi böjtöt fogadok. Telefont messze elkerülöm, a torkomat beszédhang nem hagyja el. Egy hét intenzív szervezés-vezetés-tolmácsmunka-jópofizás-idegbaj-röhögés-nemalvás-világlátás után egy nap antiszocialitásra jogot formálnék.
Sztorik majd jönnek, elöljáróban egypár szösszenet:
1) Halászcsárda Szegeden, vonás a falon jelzi a 2006-os árvíz állását (= szemfa fölött, a tető alját verdeste). Német újságíró némi halászlé és bor utáni idült állapotban:
- Da sind die Fische ja direkt in die Küche geschwommen...
(Legalább a halak mindjárt egyből beúsztak a konyhába...)
2) Szekszárd, borászcsalád magyarázza a hozzáértő pofával pohárbaszaglászó-kóstolgató németeknek, hogy hogyan készül...
... a bor. A szőlő szüretelésétől a hordóból való kiivásig. Ezzel kapcsolatban felmerült a szakmai kérdés:
-És akkor ezek szerint vörös szőlőből is lehet fehérbort csinálni. Vagy nem?...
-Ne legyél már hülye, csak fehérből lehet vöröset, gondolj a színkeverésre!
3) Buszsofőrrel beszélgetünk, légy mászkál a combomon, sofőr le akarja csapni, de nem mer nagyot ütni, hátha én halok bele:) Azért mondtam, hogy nyugodjan koncenráljon a rovarra, én bírom a strapát.
-Bírod a strapát? Szereted, ha vernek? :-)
4) Biogenetikai intézet, genetikus bácsi meséli a genetikai kísérleteit egereken. Tudományos magyarázat, bólogató-álmegértő komolyság, konferencia-prezentáció-légkör.
Az egyik egér a kísérletek folyamán-folyományaképpen megdöglött. Részvétteljes kérdés:
- Mi volt a neve?
- (???) ... Lucy.
- Sokat jelentett Önnek Lucy? Milyen volt az a nap, amikor elhalálozott?
(Wie war der Tag, an dem Lucy starb?)
(na ez komoly volt, itt egyszerre tizenhármunknak kellett hirtelen papírzsebkendő. igen, persze hogy az egeret sirattuk... meg én magamat, hogy hova kerültem:))
...csak Virág elvtárs szavaival élhetek: innentől a nemzetközi helyzet csak fokozódott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése