Ma elmentünk az Anders Zorn-múzeumba. Ő az egyik legnevesebb svéd festő (19-20. századforduló), és hú, hát a kiállítás alapján látható is, hogy miért. Mesteri az ecsetkezelése, nagyon jól bánik a színekkel, és úgy tudja elkapni a fényt, ahogy eddig keveseknél láttam. Egyedi perspektívából is tudott képeket festeni, ja és a vizet olyan élethűen tudja ábrázolni, ahogy szintén nagyon kevesen. Iszonyatosan imponáló alkotásai vannak. Ja, és nemcsak festett, hanem faragott, szobrászkodott és rézkarcokat is csinált. (A faragásai is kiválóak.) Nekem a vizeket és erdőket ábrázoló akvarelljei tetszettek a legjobban, de amúgy a morai parasztságról készült portréjai illetve a női aktjai miatt szokták ismerni.
Úgyhogy a bennem lakó műkedvelő esztétikumbolond is megkapta, ami neki jár. :) Pár kép előtt sikerült ottragadni és könnyes szemmel és elszorult torokkal bámulni azt a gyönyörűséget, ami odakanyarodott a bácsi ecsetje végéről.
Képcímekre nem nagyon emlékszem, úgyhogy a kedvenceimet nem nagyon sikerült levadászni a netről. Mindenesetre itt kettő:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése