life is short- eat dessert first!

Sulibálom volt tegnap, akkor, ott még nem volt előre tudható, khm, hogyan végződik. Anyum mindenesetre -biztos, ami biztos- míg amíg nem mentem tovább bulizni, elkérte a fehérarany fülbevalómat, mert "kieshet"... magától értetődik, hogy, khm, a táncolást értjük ezalatt. Akkor ő már tudta azt, amit én még nem. Vagy, ahogy utána ma beszélgettük:

Mami: -Hát... Reméltem, hogy nem, de tudtam, hogy igen.
Maricc: -Érdekes, nálam pont fordítva volt...

((Ehhez képest... :)
Volt ami volt, leszen ami leszen, én már csak hátradőlve figyelgetem életem folyásának kanyargós útjait. Vigyorgós vállvonogatás van (,vaze- csak hogy fokozzuk a zalliteráció varázsját). Na majdcsak.))