tegnap:
Húú de cseszettül fáradt voltam. Aludni, aludni, aludniiii. Parti? Szó sem lehet róla.
De a magyarok kinn ültek az erkélyükön, menjek én is. Na, jó.
Megnéztünk egy filmet így az alvás határán. Néhányan el akartak ugrani egyetemi buliba. Hát elkísérem őket.
Ha már így ott vagyok, elcsörgök egy fél órát, ha jó lesz.
.
.
.
Három órát bírtam aludni tegnapról mára. (Meg tegnapelőttről tegnapra is- pedig mindig megfogadom, hogy na most aztán pihi...)
Ma meg Bambergbe mentünk.
Jaj, de érdemes volt, annyira van hangulata annak a városnak! Jók a templomai. Nagyon! Ezekbe jól érzi magát az öreg, az látszik.
Meg az egész város- utcácskák, templomok, sodródó emberek, középkori fíling, zenebona, utcai árusok, bratwurst, vigyor, taszigálás... Lejártuk a lábunkat, vettünk zenét meg irodalmat, kávé-süti, fotó, meg sütkéreztünk a napocskában meg a jóérzésben és hagytuk, hogy ismeretlen biciklivel közlekedő egyének felhívják a figyelmünket arra, hogy pulóverünk majdnem a földön hever. (Tényleg csak emiatt állt meg, hogy ezt közölje velem:))
Egész napnyi emberekkel hánykolódás után kellemesen elfáradtam. Hogy fogok én holnap reggel úszni...?
Ja, a magyarokkal holnap összeülünk drukkolni a vízis fiúknak. Attilára meg Natasára pedig büszkék vagyunk, legalább van mivel visszavágni az olasznak;) HAJRÁÁÁÁ!!! :)
Húú de cseszettül fáradt voltam. Aludni, aludni, aludniiii. Parti? Szó sem lehet róla.
De a magyarok kinn ültek az erkélyükön, menjek én is. Na, jó.
Megnéztünk egy filmet így az alvás határán. Néhányan el akartak ugrani egyetemi buliba. Hát elkísérem őket.
Ha már így ott vagyok, elcsörgök egy fél órát, ha jó lesz.
.
.
.
Három órát bírtam aludni tegnapról mára. (Meg tegnapelőttről tegnapra is- pedig mindig megfogadom, hogy na most aztán pihi...)
Ma meg Bambergbe mentünk.
Jaj, de érdemes volt, annyira van hangulata annak a városnak! Jók a templomai. Nagyon! Ezekbe jól érzi magát az öreg, az látszik.
Meg az egész város- utcácskák, templomok, sodródó emberek, középkori fíling, zenebona, utcai árusok, bratwurst, vigyor, taszigálás... Lejártuk a lábunkat, vettünk zenét meg irodalmat, kávé-süti, fotó, meg sütkéreztünk a napocskában meg a jóérzésben és hagytuk, hogy ismeretlen biciklivel közlekedő egyének felhívják a figyelmünket arra, hogy pulóverünk majdnem a földön hever. (Tényleg csak emiatt állt meg, hogy ezt közölje velem:))
Egész napnyi emberekkel hánykolódás után kellemesen elfáradtam. Hogy fogok én holnap reggel úszni...?
Ja, a magyarokkal holnap összeülünk drukkolni a vízis fiúknak. Attilára meg Natasára pedig büszkék vagyunk, legalább van mivel visszavágni az olasznak;) HAJRÁÁÁÁ!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése